"Kísérőt könnyű találni. Aki elmegy Veled néhány méterig, majd lefordul a sarkon. Ideig óráig beszélgettek, majd elköszöntök, s ki-ki megy a dolgára. De útitársat nehéz. Aki akkor is veled tart, ha esik, ha tűz a nap. Ha a jég veri, még akkor is. Csak csendesen lépdel melletted és nem számít neki, hogy mi jön, ő nem fog letérni, csak mert lát egy menedéket, de még akkor sem, ha kövek potyognának az égből. Nem áll meg, mert Te sem állsz meg. Képes lenne bármeddig menni, mert felismerte, hogy a Te utad, az Ő útja is. Rájött, hogy nélküled már sehova sem menne, egyik út sem lenne olyan kecsegtető, ha Te nem arra mennél. Persze várod, hogy majd elfárad és letér az útról, vagy megáll, mert rájön, túl fárasztó Veled tartani. De ez nem fog megtörténni, hiszen Ő már eltökélte, hogy bármilyen hosszú is lesz, akárhány buktató vagy hegy áll még előttetek, veled fog tartani, sőt, fogja közben a kezedet és nem engedi, hogy eless. Hiszem, hogy mindenkinek van egy útitársa. Csak nem szabad megállni. Majd beér. Vagy ott áll a következő mérföldkőnél, várva, hogy Te érd be. A lelked tudja merre kell menned. Kövesd és megmutatja Neked az utat."