Nehéz. Nehéz Neked. Félsz. Nehéz lépned. Belül visszatart a múlt. Mégis úgy érzem jársz egy úton amin ha lassan és nehezen is, de haladsz előre. Az írás címe: időtlenség. A jelentése? Az a valami amiről nem tudod miért kellek, mégis az életed része. Az érzések a csók mögött. Szenvedély? Vonzalom? Igen. Vagy valami más is? Talán valami olyasfajta szeretet amin valamiért nem fog az idő? Mi ez? Nem tudom. Csak érzem. Hiszek benned. És úgy érzem, miközben jársz az úton, egyszer csak meg fogsz érkezni önmagadhoz. Mintegy felismerésként, hogy igen, úgy érzem ez az ember vagyok én. Ő szeretnék lenni. Így élni. És úgy érzem amikor ez megtörténik, engem is megtalálsz majd ott. Nem a fizikai valóságodban. Önmagadban, a szíved mélyén. Ott várok rád.

A fizikai valóságban? Átölelnélek. Simogatnám az arcodat. Csókolnálak. Hogy érezd, hogy annak az egyetlen egynek valójában mennyire sokat jelentesz. Ajándék vagy nekem. Ezt egyszer már mondtam neked: ha kívánhatnék bármit, azt kívánnám, láthasd magadat az én szememmel. Érezhesd amit én érzek. Akkor megértenéd, mennyire szeretlek és mennyire fontos vagy nekem. Megértenéd, hogy valójában mennyire sokat jelent a szereteted, a fizikai jelenléted az életemben és az, hogy megismerhettelek. Kérlek vigyázz nagyon a virágra. Értékes és gyönyörű.

A herceg és hercegnője ismert személyek. A gonosz sárkány(ok) is.

Az idő és mi majd eldöntjük, mi lesz ennek a tündérmesének a vége.

Én csak azt tudom, hogy amit melletted, veled érzek, szeretném a mindennapjaimba. Nélküled is egész vagyok, viszont veled, melletted az az ember lehetek, aki mindig lenni szerettem volna és megélhetem azt a szeretetet, adni és kapni, amire mindig vágytam átélni.

Szeretlek Kincsem <3